Adatok

Felvezettem a mént aki érdeklődve figyelte a pályát, és emelt fővel lépkedett a harmatos füvön. Rugalmas léptei engem is magabiztossá tettek, így a boldogságtól csörgedezve kezdtem bele a mai napi edzésbe. Apró jelzések hatására ügetni kezdett. A pálya közepén tartottam. Engedtem, hogy egyre nyúljanak a lépései, és éreztem, ahogy fokozatosan ellazul alattam. Megsimítottam bársonyos nyakát, majd horkantva folytatta a munkát. Kicsit felélénkítettem, mert pár kör ügetés után lassan következett a vágta, majd a galopp. Fejét felvetette, miközben élénken figyelt, füleit hegyezte. Én is előreszegeztem tekintetemet, miközben a pályát és az üres lelátokat vizslattam. Tiszta volt a terep. Lassú vágtába ugrattam a mént, aki megfeszült, de határozottan jeleztem, hogy egyelőre nem készülünk galoppra. Éreztem, ahogy minden izmával kész a galoppra, mégis csak komoly bemelegítés után szerettem volna igazi munkára fogni. Nem ellenkezett, miközben gyengéd fogással a száron jeleztem neki, hogy a pár kört vágtában fogjuk leírni. A mén könnyed, egyenletes vágtában haladt, miközben már a harmadik kört írtuk le ezt az iramot diktálva. Mikor úgy éreztem, készen állunk a galoppra, beugrattam, és hozzásimultam az egyre gyorsuló ló nyakához. Pár erőteljes vágtaugrás után a tempó egyenletessé vált, és végre én is fellélegezhettem. Igyekeztem a ménre koncentrálni, de a szemem sarkából láttam, ahogy egyre több tréner, lovas és telivér gyűlik a pálya bejáratánál. Pontosan úgy haladunk, ahogy terveztem - morfondíroztam. A mén könnyedén falta a métereket, majd mikor az egyenesbe értünk erősen megindult. Előredőltem, éreztem, hogy a sörénye az arcomat csapdossa. A nyakát dörzsölni kezdtem, és villámgyorsan reagálva megindult. Hagytam, hogy beszáguldjon a finisbe. Cargosolla engedelmesen lassított a cél után, egy leheletnyit verejtékesen lassú vágtában tovább haladtunk. Megpaskoltam a mén nyakát, igazán szépen dolgozott. Miután megvizsgáltam a távoszlopot, örömmel konstatáltam hogy legaloppoztuk a tervezett középtávot. Miután a mén ellazult felvettem ügetésbe, majd végül lejártattam.

Miután felcsatoltam az ínvédőket, megpaskoltam az izmos mén vállát, és kivezettem a hatalmas versenyistálló elé. Ellenőriztem a hevedert, majd a kengyelbe helyeztem a lábamat és könnyedén felhúztam magamat a nyeregbe. Elhelyezkedtem, majd a kezembe vettem a szárakat. Közben a rézszínű telivér érdeklődve figyelte a környezetünket. Egy kicsit meghúztam a szárat, jelezve a ménnek, hogy ideje elkezdeni a munkát. Cargosolla lendületesen, élénkve lépkedni kezdett a birtok kijárata felé, ahol aztán a kedvenc útvonalunkon haladtunk tovább. Az utunkat tuják szegélyezték. Érdeklődve figyeltem az előttünk elterülő utat, majd elrendeztem a szárakat a kezemben. Elkezdtünk ügetni. Igyekeztem felélénkíteni a mént, mert nem szerettem volna, ha lazsálna. Csettintettem párat a nyelvemmel, majd éreztem, ahogy nő a tempó. Felszegett fejjel figyelte a jelzéseimet, hátracsapva füleit. Nyugtatóan duruzsoltam a fülébe, majd szárat adtam neki.
- Gyerünk nagyfiú, hadd dolgozzanak azok az izmok - majd tovább ügettünk. Igyekeztem megnyújtani anélkül, hogy nagyon mehetnékje lenne. A lelkesedése és a koncentrációja nőtt. Átügettünk egy patakon, majd az út egy búzatáblába torkollott. Nem akartam letarolni a termést, ezért kerültem, és egy ugaron keresztül haladtunk tovább. A talaj nagyon jó volt, a termőföld híresen rugalmas és nagyon jót tesz a járásának. Miután visszakanyarodtunk az útra vágtába ugrattam. Kicsit lazítottam a száron, és élveztem, ahogy a szél a fülembe süvít. Szinte eggyé váltam a ménnel, ahogy a tempó gyorsult, végül pedig már a nyakára hajolva száguldottunk. Éreztem, ahogy Cargosolla minden mozzanatára koncentrál, miközben az arcomat a sörénye nyaldosta. Folyamatosan masszíroztam a nyakát, ezzel növelve, növelve a tempót. Nem éreztem rajta, hogy hamarosan kifulladna, mert híresen jó az állóképessége. Folyamatosan adtam neki a szárat, én pedig próbáltam egyre kisebbre összehúzni magamat. Visszaértünk az ösvényre ahol elindultunk. Ahogy meglátta az egyenest, rákapcsolt, csak úgy fogytak a méterek. A végére már hangosan fújtatott, ezért lassítottam, és ügetésben robogtunk a főútra, az istálló felé. Megpaskoltam csatakos nyakát, nagyon elégedett voltam a teljesítményével. Úgy éreztem, az állóképpessége ezek után az edzések után egyre csak nő- és nő.

Bevezettem a bokszba, majd megsimítottam párolgó testét. Sokat dolgozott ma, megérdemli a kényeztetést. Kicsatoltam a hevedert, majd a nyerget és az alátétet összefogva kiléptem a bokszból. A nyerget, majd rá a megfordított alátétet rátettem a nyeregrúdra, majd lekantároztam. Feltettem rá a kötőféket, majd kivezettem a mosdatóba. Kikötöttem, majd a slaggal kezdtem bíbelődni. Megnyitottam a hideg vizet, majd a hátsó lábaitól kezdve fürdetni kezdtem. Nem engedtem hogy igyon, mert munka után így könnyen tüdőgyulladást is kaphat. Hálásan sóhajtott ahogy a hideg víz egész gőzölgő testét érte. Áztattam még egy kicsit, majd besamponoztam a testét. Végigdörzsöltem a kezemmel, majd elégedetten néztem ahogy a portól és izzadságtól koszos víz lecsorog a testéről. Láthatólag nagyon élvezte a kényeztetést, behunyt szemmel tűrte, hogy masszírozzam a testét.  Lemostam a habot, majd egy ideig még hűtöttem a testét. Pár perc múlva elzártam a vizet. Tajtékvonóval lehúztam a felesleges vizet, hogy könnyebben száradjon és ne fázzon meg, majd kivezettem az istálló elé. Öröm volt nézni, ahogy rézszínű szőre megcsillan a nap fényében. Kivezettem a legelőre. A karámot tölgyfák szegélyezték, így elegendő árnyék állt rendelkezésre a lovaknak. Lecsatoltam a vezetőszárat, majd a mén elügetett, és békésen legelészni kezdett. Elvonultam az istállóba, ahol beléptem a takarmányosba. Elővettem a takarmányosvödrét, majd összekevertem a lapáttal kiszedett adagokat. Az egészet megkoronáztam pár sárgarépával és almával, majd elindultam kifelé. A vájúba öntöttem a takarmányt, amit mohón falni kezdett.
- Lassabban, drágám - mondtam neki kuncogva, mire felnézett - Később kapsz vizet, nemsokára hozom.
Visszamentem az istállóba, ahol két vödröt megtöltöttem hidegvízzel. Vártam fél órát, majd visszamentem a legelőhöz a vödrök társaságában. Számítottam rá, hogy ekkora kánikulában könnyen megszárad, ezért nyugodt szívvel tettem le elé a vödröket, amibe rögtön beledugta az orrát, és inni kezdett. Felemelte a fejét, mire nyomtam egy puszit a vizes orrára. Mosolyogva hagytam ott, maximális elégedettséggel.